I'm so so so so so happy. Bár nem tudom, miért. Talán mert nincs semmi, ami lerontaná a jókedvem. Még az sem, hogy valószínűleg félévkor meghúznak Üzletiből. Szhárom le~
So. Írjunk is valamit. Nos igen, a Szombat. Kapaszkodjanak meg, kedves olvasóink, biztonsági öveket becsatolni, zuhanás következik.
A BKF számomra Disneyland. Really. Jól látjátok. Teljesen megbabonázott a campuson uralkodó légkör és a dékánok közvetlensége. Egyszerűen nekem találták ki. Körbeírva egyszerűen, nagyon jól éreztem magam =) És ez valamilyen szinten ritkaságba is megy, ha úgy nézzük.

Aztán elgondolkoztam, hogy hol is tartok. Lehunytam a szemem és rá kellett jönnöm, hogy basszus, rohadtul más vagyok, mint voltam. Vajon a nyolcadikos énem, a hiú, naiv és önzetlen kislány, aki voltam, büszke lenne rám? Fogalmam sincs, már nem gondolkodom úgy, mint akkor, már szinte el is felejtettem, hogy milyen voltam. Emlékek kerestetnek! címszó alatt akár ki is rakhatnék egy plakátot, avagy nem tudom.
Hm, picikét kezdek másmilyen nyelvezetben írni, azt hiszem. Ez lehet annak  a hibája, hogy megfogott a sajtó szak és talán éppen ezért törekszem a nyelvi formaitásokra -ha van egyáltalán ilyen- és a szavak színkavalkádjára, hogy minél érdekesebbnek tűnjön, amit írok.

Pénteken világvége. Ennek örömére elmondtam valakinek valamit arra az eshetőségre, ha netalán mégis bekövetkezne a földi pokol és megszűnnénk létezni. Könnyebb lett a szívem =) Virággal is beszéltem. Basszus, mennyire hiányzik, és milyen régen találkoztunk már...pedig itt lakik tőlem alig egy utcára :/ Fasza vagyok (Y) Ezen felül újból késztetést érzek arra, hogy angolul beszéljek. Nyeh, csak nincs kivel. A netes angolok, akiket találok, mind kanosak, beszívtam. Nyeh, talán majd szólok Zsaninak...vagy lesz valami, társalgok majd a plüssömmel C:
Ez a bejegyzés most nyitott marad...
Kíváncsi vagyok, hogy fognak alakulni a dolgok....